2012. május 18., péntek

Ne etesd a trollt - Elizabeth Potts Weinstein



Az online közösségi alkalmazások a tanulásban kutatói blogra írt egyik bejegyzésem


.

"...A kislány a sötétben alakokat látott közeledni. TROLLOK voltak!..."
Ebben a rövidke kis cikkben a szerző elmagyarázza nekünk, hogy mit is takar az ún. internet-troll kifejezés.Nos, ebben a kontextusban ők azok a lények (emberek), akik meg akarják szakítani békés fórumozásunkat egy adott topikban, vagy a különböző közösségi oldalakon küldözgetnek nekünk üzeneteket, általában persze anélkül, hogy ismernének minket. Eszközeik a következők: sértegetés, felbújtás a veszekedésre, idegesítés, Weinstein szerint egyenesen a személyünk ellen intézett támadás. A csipkelődés, és a feltűnési viszketegség nem újdonság a világban, azonban mára mindez már az Interneten is teret kapott. Az ebben érintettek pedig, sok esetben - mind a sértegető és a sértett - aktívan résztvevői e véget nem érő folyamatnak. A probléma kezelésére többféle lehetőség is létezhet, ezek közül írok le néhányat.
Az egyik a beszólásokra való visszatámadási reakció, amely természetesen azonnal parázs vitát szül az adott internetes közegben, ilymódon pedig nem vezet érdemi "megoldásra", csak olaj a tűzre. Ehelyett egyszerűen figyelmen kívűl hagyhatjuk a feltűnő troll különböző negatívabbnál-negatívabb megnyilvánulásait, így, habár el kell hogy tűrjük a pocskondiázást, bizonyos idő elteltével az illető valószínűleg belátja, hogy itt számára nem sok babér akad. Ezt a verziót ajánlja egyébként a címben szereplő szöveg írója is, aki egy videót is mellékelt a témához, melyet a szóban forgó cikk alatt meg is tekinthetünk.
Az én javaslatom az efféle kéretlen vendégekhez való viszonyulásban egyszerre lehet hangulat- és "troll-függő" is, miszerint, ha ráérünk és kedvünk is van hozzá, reakcióként esetleg megpróbálhatunk kedves szavakat intézni sértegetőnkhöz, remélve, hogy ez talán lecsillapítja őt, és abbahagyja efféle szórakozását irányunkban. Etessük meg némi szeretettel, ami nem könnyű, de talán ennek hatására nemcsak a saját internetes szféránkat nem fogja majd zavarni, hanem felhagy az összes ilyen jellegű dolgával. Ezek az emberek valószínűleg csak kisebb arányban nyilvánulnak meg színtiszta rosszindulatból, nagy részük sokkal inkább igen magányos, és éhes, egy kis, vagy nagy adag szeretetre és jóindulatra, akik gondjaikat így próbálják levezetni - másokon. Persze, nem minden troll-attitűdöt alkalmazó ember elégszik meg ennyivel, így aztán nagy a valószínűsége annak, hogy tovább folytatja a zaklatást. Ebben az esetben sajnos nem sok mindent lehet tenni, de a legegyszerűbb lehetőség itt is a reakciómentesség.
Jómagam még szerencsére nem találkoztam ilyen zavaró emberekkel, de amint azt már egy hasonló téma jegyében íródott bloghoz fűzött kommentáromban elmondtam, számomra ez az egész jelenség hasonlít a - sajnos - átlag magyar fórumumszokásokra, ahol dívik egymás lehurrogása, a károgás, a kicsinyeskedés és az állandó negativizálás. Rendkívül kiábrándító tud lenni, már akár csak néhány fórum látogatási-alkalmat követően is. Természetesen azt fenntartom, hogy ez emellett világszinten emberi tulajdonság, de itthon valamiért nagyon sokan élnek az előbbiekkel, nem éppen építő jellegű hozzászólásaik során. Ha változást szeretnénk, kezdjük ott hogy erre a szintre nem süllyedünk le, és ez talán már elég lehet ahhoz is, hogy rövidebb-hoszabb időre átgondolják viselkedésüket azok, akik - ha nem is nyíltan - de így fejezik ki az érzelmeiket másoknak.
Forrás:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése