Az online közösségi alkalmazások a tanulásban kutatói blogra írt egyik bejegyzésem
.
A bejegyzés szerzője a kommentelésről fejti ki véleményét azzal kapcsolatban, hogy mi lehet az oka annak, amikor saját írásunk visszhang nélkül marad a blogunkon. Egy másik blogger erre vonatkozó írását figyelmesen végigböngészve pedig arra jutott, hogy a tárgyalt problémát tekintve általános sémákat tud felvázolni a kommentelők reagálási szokásit illetően.
A bejegyzés szerzője a kommentelésről fejti ki véleményét azzal kapcsolatban, hogy mi lehet az oka annak, amikor saját írásunk visszhang nélkül marad a blogunkon. Egy másik blogger erre vonatkozó írását figyelmesen végigböngészve pedig arra jutott, hogy a tárgyalt problémát tekintve általános sémákat tud felvázolni a kommentelők reagálási szokásit illetően.
1. Az írás újságcikk-szerűen hat
Ez a megfogalmazás olyan cégekre vagy magánszemélyekre alkalmazható, akik elsősorban kereskedelmi célokból vezetnek blogot. Az ilyen jelegű bejegyzések igen élesen elütnek a blogolás eredetileg kialakult, személyes hangvételétől. Éspedig, mivel a blogok általában személyes jellegűek, ritkán fordul elő, hogy az emberek egy üzlet-szagú szöveg hatására kezdjenek komolyabb beszélgetésekbe annak kapcsán. Ezek inkább valóak a maga helyükre, azaz újságokba és magazinokba, mint egy blogra.
2. Az írás "info-klám" jellegű
Az alcímben említett szóösszetétel (angol eredetijében: infomercial) ismét a kereskedelmi jelleget hangsúlyozza ki az olyan írásoknak, amelyek némileg burkoltabban, közvetlenebb hangvétellel próbálnak eladhatóvá tenni valamit. Így aztán szorosan köthető az első pontban említettekhez. A szerző szerint az ilyen jellegű szövegek sem vonzzák a blogoló olvasóközönség nagy átlagát, így aztán érdemi visszajelzést sem tartja valószínűnek ezeknél. Szerinte ilyen esetekben, ha az adott blogger nem akar ezzel negatív benyomást kelteni olvasói számára, határozottan el kell hogy különítse az üzleties hatású bejegyzéseket a valóban személyesektől.
3. A szerző mindent-tudónak hat
A cikk írójának személyes kísérlete, és az ezek nyomán szerzett tapasztalataiból kiindulva arra jutott, hogy a legélénkebb diskurzusok az olyan blogbejegyzések körül alakulnak ki, amelyekben sok a kérdés, a témával kapcsolatos elgondolkodtató mondat. Az olvasók nem igazán kedvelik azokat az embereket, akik az adott témával kapcsolatban gyakorlatilag mindenhol konkrétan és egyenesen, minden kétséget kizáró stílusban fogalmaznak. Az aktív viták a kérdések nyomán tudnak megfogalmazódni, utóbbiak tekinthetők a beszélgetések kulcsszereplőinek.
4. Nem jeleztük, hogy milyen szempontok szerint vitassák meg írásunkat
Ha olyanoknak írunk, akik az adott témát tekintve azonos tudásszinttel rendelkeznek hozzánk képest, a fentieket nem szükséges különösebb módon figyelembe venni. Azonban, ha olyanoknak is szánjuk cikkeinket, akik nem mozognak olyan otthonosan az általunk ismerős terepeken, akkor óhatatlanul fontos az, hogy olyan alternatívákat nyújtsunk nekik, amely mentén el tudnak indítani egy hozzászólás-sorozatot.
5. Nincs megteremtve a megfelelő atmoszféra
Ha az ember egy olyan helyre megy, ahol bár lehet, nem ismer mindenkit, mégis kedvesen fogadják, valószínűleg jól fogja érezni magát. A hangsúly pedig a kellemes hangulaton van, ami őt fogadja. Nagyjából ez a folyamat játszódik le akkor is, ha valaki egy számára új blogra akad. Ekkor voszont az fogja meghatározni első benyomásait, hogy milyenek az írások hangvételének tónusai, hiszen ez az, ami esetleg beszélgetésre invitál minket, vagy éppen elriaszt attól. Ha egy blog-oldal szerzőjeként írásaink meleg színezetűek, őszinték, akkor nagyobb eséllyel lelhetünk visszajelzésekre, mint egy "intézményi"-stílusú helyen, ahol a látogatók ridegnek vélhetik az azt körülvevő légkört. Ide sorolható az is, amikor a kommentelők közösségében idővel kialakul egy zártabb jellegű kör, akik kevésbé hajlandóak megosztani gondolataikat a rövidebb ideje jelenlevőkkel.
6. Hiányzik a kellő elhivatottság
A szerző szerint az emberek legnagyobb része azokkal a társaival szeret igazán beszélni valamiről, akikben látják a téma iránti szenvedélyt és elhivatottságot. Kevésbé lesznek viszont népszerűek azok, akiknél látszik, hogy nics meg a kellő alázat és rajongás a dologgal kapcsolatban. A blogolás kereteire is érvényes lehet ugyanez, ahol szerinte azoknak az írásait vitatják meg többen, akinél ez a szenvedély a sorok között is átragyog, éreztetve így az olvasókkal azt a lelkesedést, amely kapcsán maga az aktuális cikk is született. A blogolás legfontosabb jellemvonásai a szenvedély és a téma kifejtése iránt érzett izgalom, ezek hiányában valószínűleg csak kevés reakciót kaphatunk a felvetettekre.
Ki mit gondol ezekről, mivel egészítené ki?
Az eredeti cikk itt olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése